A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés biztonsági dokumentációi
Bevezetés
A vegyi anyagok számának és az előállított mennyiségeknek a száma évről évre való növekedése hozzájátul ahhoz, hogy a nem kívánatos egészségkárosító, környezetkárosító hatások, valamint a kémiai balesetek és katasztrófák bekövetkezésének kockázata nagy mértékben megnőtt. A vegyi anyagok növekedését az 1. sz. táblázat mutatja be.
| Év | Kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok száma | Regisztrált vegyi anyagok száma |
| 1965 | 60.000 | 60.000.000 |
| 1975 | 70.000 | 70.000.000 |
| 1985 | 90.000 | 90.000.000 |
| 1990 | > 100.000 | > 100.000.000 |
| évenként | + 400 – 1000 tétel |
1. sz. táblázat[1]
A veszélyes anyagok előállítása, tárolása, felhasználása mind a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát hordozza magával. A bekövetkezett katasztrófák súlyos hatással voltak az emberekre, az élővilága az üzem közvetlen, de közvetett környezetében is, továbbá az épületeket, a lakókörnyezetet is károsítják.
Az elmúlt időszakban bekövetkezett súlyos vegyi balesetek és katasztrófák hatására a nemzetközi és a magyar jogszabályok szigorodtak, mind a veszélyes anyagok kezelésére, előállítására, szállítására és osztályozására vonatkozóan. Az üzemekben való vegyi anyag felhasználásra a nemzetközi és magyar jogszabályok olyan keretrendszere vonatkozik, mely folyamatos szigorodásával a balesetek egyre nagyobb számban elkerülhetőek.
A következőkben bemutatom a súlyos baleseteket kiváltó lehetséges okokat, következményeket és hatásokat, kitérek a jogi keretrendszerre és annak változására, valamint ismertetem a védekezéshez szükséges biztonsági dokumentációk típusait és azok jelentőségét.
A súlyos balesetek okai, következményei és hatásai
A veszélyes ipari üzemek mindig kockázatot jelentenek a környezetükre és a közelben élő lakosságra. Az ipari balesetek általában emberi hibák miatt következnek be (50%), melyek általában az irányítási rendszer hiányosságaira vezethetőek vissza. Az okok között ezt követi a műszaki meghibásodás (24%) és a külső tényezők (16%), 10 százalékban azonban ellenőrizhetetlenné váló vegyi reakciók okozták. A második leggyakoribb ok, műszaki hibák is összefüggésbe hozhatóak az emberi tényezővel, hiszen a meghibásodások megfelelő ellenőrzéssel, karbantartással és felülvizsgálattal elkerülhetőek.
A veszélyes anyagok szabadba kerülésének több oka lehet, ez a körülményeken túl függ az anyag halmazállapotától is. Az alábbi táblázat összefoglalja a veszélyes anyagok szabadba kerülésének lehetséges módjait, okait és következményeit:
| Eseménysor | Oka | Következménye |
| Sugárláng (jet) | A nyomás alatt kiáramló éghető gőz/gáz azonnal begyullad. | A környezet hő-terhelése. |
| Gőz/gáz felhőrobbanás (VCE) | A nyomás alatt kiáramló éghető gőz/gáz késéssel gyullad be. | Léglökési hullám. |
| Gőz/gáz felhőtűz (deflagráció) | A éghető gőz/gáz felhő távoli gyújtóforrástól gyullad be. | A környezet hő-terhelése, visszaégés a kiszabadulás forrásáig. |
| Tócsatűz (korlátolt és nem korlátolt felületű) | A felszínen az éghető folyadék szétterül. | A környezet hő-terhelése. |
| Forrásban lévő folyadék gőzrobbanása (BLEVE) | A gőz/gázrobbanást forrásban lévő folyadék okozza | A környezet hő-terhelése, léglökési hullám, (tűzgömb). |
| Mérgezőanyag (elsődleges, másodlagos) felhőjének terjedése | Gőz/gáz kiáramlása a tartályból, vagy folyadék tócsa párolgása. | Az emberek (állatok), a környezet mérgezése. |
| Robbanóanyag egészének felrobbanása | Robbanás feltételeinek létrejötte (iniciálás). | Léglökési hullám. |
2. sz. táblázat[2]
A balesetek különböző típusú veszélyeket jelenthetnek az emberi életre és az egészségre, de a legtöbb esetben a különböző veszélyek közül több is jelentkezik egyszerre. Az alábbi táblázatban példákat láthatunk a lehetséges veszélytípusokra és azok következményeikre:
| Veszélyek | Következmények |
| Robbanás | Lökéshullám és szétrepülő törmelékek, valamint magas hőmérséklet. |
| Mérgezés | Mérgező anyagok kerülhetnek a szervezetbe belégzéssel vagy a bőrön keresztül. |
| Tűz | Hőhatás, amely égési sérüléseket okozhat. |
| Oxidáció | Az égés folyamatát felgyorsítja és égési sérüléseket okozhat. |
| Marás, irritálás | Gyenge savakkal és lúgokkal való érintkezés miatt a bőr, a szem és a nyálkahártya sérülhet. |
| Fagyás | Mélyhűtött folyadékok, nagy nyomás alatti gázok szabadba jutása fagyást okozhat. |
| Fertőzés | A szervezet megfertőződése. |
| Fulladás | A füst illetve egyéb gázok miatt oxigén hiányos állapot alakulhat ki. |
| A környezetet érő veszélyek | A víz, a talaj és a levegő szennyeződésének veszélye. |
3. sz. táblázat[3]
Az emberi szervezet leginkább az alábbi hatásoknak van kitéve:
- Fizikai hatás, mely fizikai sérülések kialakulásához vezet. Ilyen lehet például a robbanás következtében betört ablakok okozta sérülések, de a robbanás okozhat például dobhártya beszakadást is.
- Hőhatás, mely égési sérülések kialakulásához vezet.
- Mérgezés. Három módon kerülhet a méreg az emberi szervezetbe: belégzéssel, bőrön át felszívódva és lenyelve.
- Környezet szennyezése. Ebben az esetben a káros hatások időben elnyúlhatnak, mivel az anyag belekerülhet atalajon, vízen, levegőn keresztül a táplálékláncba (például: Seveso 1976)
A különböző állami szervek és az üzemeltetőknek az a célja, hogy ezeket a kockázatokat minimalizálják. A kockázat minimalizálása többféleképpen történhez, például egy adott anyag kiváltásával kevésbé veszélyre, vagy különböző intézkedések foganatosításával. Az államigazgatási szervek oldaláról ez különböző határozatokban tett kikötésekkel, illetve védelmi tervek készítésével történik.
A világban számos olyan súlyos következménnyel járó ipari baleset történt, amely a telephely területén túl terjedve a környező településekre is veszélyt jelentett, a legjelentősebbek ezek:
- 1976-ban az olaszországi Sevesoban emberi mulasztás miatt egy robbanás következtében dioxin került a levegőbe, a mérgezés során a környező területeken az állatokat le kellett vágni, a termőföldek talaját cserélni kellett, közvetlen áldozata nem volt a katasztrófának, azonban sokakat érintett az egészségkárosító hatás és több száz embert kellett kitelepíteni.
- 1984-ben Indiában, Bhopalban erősen mérgező gáz szabadult ki egy növényvédő szert és poliuretánokat termelő gyárból. Rövid időn belül 400 ezer ember szenvedett egészségkárosodásokat, különböző fokú mérgezést, 3135 ember pedig életét vesztette.
- 1984-ben Mexikóvárosban az állami kőolajtársaság egyik gáztartálya felrobbant. Nagy mennyiségű cseppfolyós gáz ömlött ki tüzet, térrobbanást, majd több BLEVE-t okozva. A balesetben 400 ember vesztette életét, több mint 1000 ember súlyosan megsérült, az üzem környezetéből 300 000 lakost kellett kitelepíteni.
- 1986-ban Svájcban egy rovarirtó szert tároló raktárban történt tűzben az oltóvíz a csatornahálózatból a Rajnába került, a folyó élővilága 500 km hosszúságban szenvedett károkat. 2000-ben Romániában, Nagybányán átszakadt a töltés egy ciántározó taván, kb. 100 m3 erősen toxikus szennyvíz került a Tiszába.
Jogszabályi háttér
A nemzetközi együttműködési szervezetek már a múlt században kialakították a súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésével és csökkentésével foglalkozó nemzetközi és regionális jogi szabályokat, így született meg a 82/501/EGK Irányelv, a Seveso I., valamint a ENSZ EGB (Helsinki) Egyezmény, az az országhatáron túli hatások kezelését szolgáló ipari balesetek országhatáron túli hatásairól. Ez az irányelv ötévente kisebb nagyobb szigorításokon esik át. Az irányelv változásaira hatással vannak a bekövetkezett balesetek és az azokból levont tanulságok. Az utolsó változtatást olajipari üzemet tűzeseteinek tanulságaival kiegészülve, illetve a CLP (az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK Rendelete) szabályozáshoz történt igazításhoz volt szükséges elvégezni. A 2012/18/EU Irányelve (SEVESO III. Irányelv) 2012. július 4.-én került elfogadásra. A SEVESO III. Irányelvet az EU tagállamoknak, így Magyarországnak is 2015. május végéig kellett bevezetniük.
A változás lényeges része az 1. sz. mellékletben szereplő veszélyes anyagok osztályozása, amely összhangba került a CLP rendelettel. A veszélyes üzem azonosítás metodikája továbbra is a veszélyes anyagok tulajdonságait és a jelenlévő mennyiséges veszi alapul.
A Seveso III. Irányelv átültetése a magyar jogrendbe megtörtént azzal, hogy az irányelvben rögzítetteknek megfelelően a végrehajtották a törvényi és rendeleti szintű módosításokat.
A 2011. évi CXXVIII. (katasztrófavédelmi) törvény és a végrehajtását szolgáló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/18/EU (SEVESO III.) Irányelvvel megegyezően – egyértelműen meghatározza a szabályozásba bevont tevékenységek körét, a tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetőinek, a kormányzatnak és az önkormányzatoknak a súlyos ipari balesetek megelőzésével, az azokra való felkészüléssel és azok elhárításával kapcsolatos feladatait, meghatározza a közvélemény tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket.
Jelenleg hatályos jogszabályok, amelyek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést szabályozzák:
– Kat. tv.: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (továbbiakban: Kat. tv.)
– Rendelet: A Kormány 219/2011. (X. 20.) rendelete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről (továbbiakban: Rendelet)
– Bírságrendelet: A Kormány 208/2011. (X. 12.) rendelete a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről.
A magyar jogszabályok szerint a változással a Kat. IV. fejezetében meglévő katasztrófavédelmi hatósági jogosítványok kiterjednek a küszöbérték alatti üzemekre és a kiemelten kezelendő létesítményekre is, melyre a Seveso III. irányelv nem, a magyar szabályozás tehát szigorúbb.
A szabályozás hatálya tehát kiterjed a Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre, küszöbérték alatti üzemekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre. Továbbá a szárazföldi föld alatti, természetes rétegekben, víztartó rétegekben, sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzett gáztárolásra, a vegyi és termikus feldolgozási műveletekre és a veszélyes anyagokkal végzett ilyen műveletekkel kapcsolatos tárolásra, valamint a működő meddő ártalmatlanítására szolgáló létesítményekre, a veszélyes anyagokat tartalmazó derítő-, illetve ülepítőmedencét is beleértve.
Összefoglalva a kategóriák, melyekre a katasztrófavédelmi szabályozás kiterjed, az alábbiak:
- Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket elérő vagy meghaladó, de a felső küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyagok vannak jelen.
- Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja.
- Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét elérő vagy meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények.
- Kiemelten kezelendő létesítmények (lásd: 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1.§ (3). a) b) c))
Az üzem a katasztrófavédelmi szabályozás szerinti azonosítás az üzemeltető kötelezettsége (A Kat. tv. 3. § 23. pontja pontosan definiálja az üzemeltető fogalmát).
A veszélyeztetettség az üzemben jelenlévő veszélyes anyagok tömegéből, a tárolásuk-, és az alkalmazott technológia feltételeiből, illetőleg a veszélyes üzem környezetében található lakosság, anyagi javak, környezeti elemek elhelyezkedéséből és védettségéből következik. A kategóriákba való besoroláshoz az üzemben bármikor előforduló veszélyes anyagok mértéke alapján történik, azaz nem egy aktuális állapot alapján, hanem azt a mennyiséget kell figyelembe venni, mely összesen jelen lehet a területen. A besorolás szempontjából nem számít, hogy az adott anyag mennyi ideig található meg a telepen, akkor is figyelembe kell venni ezt a mennyiséget, ha az csak évente egyszer van jelen és ha ezáltal valamelyik küszöbértéket meghaladja, akkor az üzemeltetőnek eleget kell tennie a jogszabályi kötelezettségének. Az anyagok és keverékek veszélyességi osztályba sorolása az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (CLP) szerint történik.
A veszélyes üzemek biztonsági dokumentációja:
A végrehajtandó intézkedéseket és az alkalmazott eszközrendszert három fő csoportba lehet sorolni a feladatok végrehajtásának alapján, ezek a:
- megelőzési és felkészülési időszak,
- a védekezési (balesetelhárítási) időszak és
- a helyreállítási időszak.
A súlyos ipari balesetek megelőzésének dokumentációját az alábbi táblázat szemlélteti:
| Biztonsági dokumentáció: | Biztonsági jelentés (BJ) | Biztonsági elemzés (BE) | Belső Védelmi terv (BVT) | Súlyos Káresemény Elhárítási Terv (SKET) | Külső védelmi terv (KVT) |
| Készítője: | Üzemeltető | Üzemeltető | Üzemeltető | Üzemeltető | Hatóság helyi szerve+pol-gármester |
| Felső küszöbértékű.. | Mindig | – | Mindig | – | Mindig, kivéve ha a hatóság felmentést ad |
| Alsó küszöbértékű.. | – | Mindig | Mindig | – | Ha a hatóság előírja |
| Küszöbérték alatti .. | – | – | – | Ha a hatóság előírja | Ha a hatóság előírja |
4. sz. táblázat[4]
A megelőzési jogintézmények és eszközök közé üzemeltetői oldalról a következőket sorolhatjuk:
- veszélyes tevékenység azonosítása és bejelentése;
- biztonsági dokumentáció készítése (biztonsági jelentés, biztonsági elemzés és súlyos káresemény-elhárítási terv) és hatósági elbírálásra történő benyújtása;
- biztonsági elemzés és jelentés soros és soron kívül felülvizsgálata,
- súlyos káresemény-elhárítási terv felülvizsgálata;
- biztonsági irányítási rendszer kiépítése és működtetése felső küszöbértékű üzem esetében;
- irányítási rendszer kiépítése és működtetése alsó küszöbértékű és küszöbérték alatti üzem esetében.
Az üzemeltetőnek okmányokkal kell bizonyítania, hogy a súlyos balesetek megelőzése és következményeik csökkentése érdekében minden tőle elvárhatót megtett és az üzem a jelzett jogszabályokban leírtaknál kisebb mértékű veszélyezettséget jelent a környezetben élő lakosságra, anyagi javakra, épített környezetre és a természeti értékekre. A Kat. tv. és a Rendelet szerint a dokumentációnak felső küszöbértékű veszélyes üzemek esetében biztonsági jelentés formájában kell elkészülnie, míg alsó küszöbértékű veszélyes üzemek esetében biztonsági elemzést kell készíteni.
A katasztrófavédelem iparbiztonsági hatósági megelőzési tevékenységek közé a következők sorolhatók a következők:
- hatósági engedélyezési és felülvizsgálati feladatok:
- hatósági ellenőrzési tevékenység:
- szankcionálási tevékenység:
- hatósági nyilvántartási és tájékoztatási rendszer működtetése.
Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek felügyeletére létrehozott szervezete útján folyamatosan ellenőrzi, hogy az üzemeltető megfelelő erőkkel, eszközökkel és infrastruktúrával rendelkezik-e a súlyos balesetek következményeinek felszámolásához, vagy csökkentéséhez, a biztonsági jelentésben közölt információk megfelelően tükrözik-e az üzemben felállított irányítási rendszer, havária szervezetek és általában a súlyos balesetek elleni védelemhez szükséges rendszerek állapotát, valamint azt, hogy a biztonsági jelentés nyilvánossága biztosított-e. A megelőzési időszakban a hatósági feladatok az alábbi ábra szerinti csoportosításban történnek.
1. ábra[5]
A biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés
Az üzemeltető a biztonsági elemzést vagy a biztonsági jelentést tartalmazó dokumentumot a veszélyes tevékenység bejelentéséhez, illetőleg új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítésével kapcsolatos engedély iránti kérelméhez mellékeli. A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és annak hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét.
A biztonsági elemzés és a biztonsági jelentés készítésének módszerei hasonlóak, azonban tekintettel arra, hogy az alsó küszöbértékékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzem kisebb kockázatot jelent, így a biztonsági elemzés tartalmilag eltér a biztonsági jelentéstől. Természetesen biztonsági elemzés helyett alsó küszöbértékékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzem esetében elfogadható biztonsági jelentés is, azonban ez a felső küszöbértékékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzem esetében nem igaz, ott biztonsági elemzés helyett minden esetben biztonsági jelentést kell készíteni. A két dokumentáció közötti különbségeket az alábbi táblázat mutatja be:
| Terület | Biztonsági jelentés | Biztonsági elemzés |
| Fő célkitűzések megfogalmazása | Az üzemeltető deklarálja azt, hogy minden tőle elvárhatót megtesz a súlyos balesetek megelőzése, a következmények mérséklése érdekében, és ezt néhány konkrét célkitűzésben részletezi. | Ugyanaz, de – a kisebb mértékű veszélyeztetés miatt – a kitűzött célok is különbözhetnek. |
| Az üzemnek és a külső környezetének a bemutatása | Mivel külső védelmi terv is készül, a leírásban az érintett településeket (településrészeket) is jellemezni kell. | Csak a veszélyességi övezet (üzemen kívüli) leírására és a külső veszélyforrásokra korlátozódik a külső környezet bemutatása. |
| Súlyos baleset megelőzési irányítási rendszer | Az irányítás minőségének garantálására a biztonsági irányítási rendszert a 3. sz. mellékletben meghatározottak szerint kell létrehozni és részleteiben bemutatni. | Olyan (az előzőnél egyszerűbb) rendszert kell létrehozni és bemutatni, amely a súlyos balesetek megelőzése területén biztosítja az irányítás minőségét. |
| A veszélyeztetettség értékelése | A jelzett jogi norma szerint végrehajtani a veszélyforrás-elemzést, a konzekvencia-elemzést és a kockázatok meghatározását. A veszélyességi övezetet kockázati szintvonalakkal kell bemutatni. | Amennyiben a károsító hatások bizonyítottan csak a veszélyes berendezések közvetlen környezetében maradnak, nem szükséges kockázati szintvonalakkal jellemzett veszélyességi övezeteket számolni. |
| Belső védelmi terv | A mentési és kárelhárítási igények, feladatok és az üzemi lehetőségek bemutatása, a végrehajthatóság bizonyítása. | Ugyanaz, de nem tartalmaz külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatokat. |
| Lakossági tájékoztatás | A biztonsági jelentés tartalmából lakosság tájékoztatási kiadványok is készülnek, ezért a biztonsági jelentésnek ezt is szolgálnia kell. | A biztonsági elemzés nyilvános volta jelenti a lakosság tájékoztatására szolgáló információk forrását. |
5. sz. táblázat[6]
A biztonsági jelentés logikai felépítését és részeit a 2. sz. ábra mutatja.
2. ábra[7]
A biztonsági jelentés középpontjában a veszélyeztetettség elemzése áll. Ez az üzemben jelenlévő veszélyes anyagokkal kapcsolatos információkból (tömegük, tárolásuk, alkalmazott technológiák, stb.) és a veszélyes üzem környezetében található lakosság, anyagi javak, környezeti elemek elhelyezkedéséből és a védettségéből következik.
A veszélyeztetettség értékelését többféle módszer alapján hajthatjuk végre. Az értékelésnek fontos és kötelező részei az alábbiak:
- a veszélyazonosítás vagy a veszélyes esemény azonosítása, a veszély vagy a veszélyes esemény gyakoriságának meghatározása;
- a súlyos baleset értékeléséhez szükséges kiinduló paraméterek meghatározása;
- a súlyos baleset következményeinek értékelése.
A veszélyazonosításhoz (a súlyos balesethez vezető eseménysor meghatározásához) és gyakorisága (előfordulási valószínűsége) megállapításához veszélyforrás-elemző módszereket használunk. Különböző veszélyforrás elemző módszerek léteznek, ezeket az eltérő igényektől függően alkalmazzák, ezeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
| Elemzési stratégiák /célok | Veszélyazonosítás | Eseményazonosítás | |
| Előretekintő | Hibamód és hatáselemzés (FMEA), Cselekvési hibaelemzés (AEA), Előzetes veszélyelemzés (PHA), Relatív ragsorolás | Eseményfa-elemzés (ETA) | Ok – következmény-elemzés |
| Visszatekintő | Hibafa-elemzés (FTA) | ||
| Morfológiai | Veszély és működőképesség vizsgálat (HAZOP) |
6. sz. táblázat[8]
A veszélyeztetettség elemzése során feltárt veszélyek, valamint a megfogalmazott baleset-megelőzési célkitűzések alapján az üzemeltető megfogalmazhatja a súlyos balesetek megelőzését, a következményeinek csökkentését, továbbá más üzemeltetői kötelezettségekhez kapcsoló feladatait. Mindezek határozzák meg a biztonsági irányítási rendszert, mely a megelőzés alapvető eszköze, valamint a belső és külső védelmi terv készítéséhez szükséges adatszolgáltatást.
Biztonsági irányítási rendszer
A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági jelentés részeként biztonsági irányítási rendszert hoz létre, ez szerves része a biztonsági jelentésnek. Ezt a rendszert az üzemeltető beépíti az üzem általános vezetési rendszerébe. Tartalmazza a szervezet minden szintjén azokat a személyeket, akik bevonásra kerülnek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába. Tartalmazza továbbá a feladat- és hatásköröket, a követelményeket és az erőforrásokat.
Eddig a megelőzést segítő intézkedéseket néztük át, a továbbiakban a felkészülési intézkedésekkel folytatjuk.
Településrendezési tervezés, a veszélyességi övezet kijelölése
A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet határait a hatóság jelöli ki annak érdekében, hogy az esetlegesen bekövetkező súlyos balesetek következményeit csökkentse. A kijelölés a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés elfogadásával egyidejűleg történik. A veszélyességi övezeten belül korlátozhatóak a fejlesztések és külön lakosságvédelmi intézkedések hozhatóak. A hatóság a veszélyességi övezetnek a határairól tájékoztatja a polgármester és kezdeményezi a veszélyességi övezetnek a településszerkezeti terven.
Az övezetben élők száma, az övezet elhelyezkedése, védettsége, valamint az övezetben található veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, illetve egyéb építmények alapján a hatóság dönthet arról is, hogy nem engedélyezi az övezetben új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítését, vagy a meglévők fejlesztése (mely a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés kiegészítését igényli).
A belső és külső védelmi terv
A 4. sz. táblázatban szemléltetettek alapján belső védelmi tervet az alsó és felső küszöbértékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzemeknél is szükséges készíteni, külső védelmi tervet pedig a felső küszöbértékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek esetében mindenképpen, az alsó küszöbértékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzem és a küszöbérték alatti üzemek esetében hatósági döntés alapján.
A belső védelmi terv a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben meghatározott veszélyek következményeinek elhárítása érdekében készül az üzemeltető által. Olyan okmány, mely szabályozza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, illetve következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészülési feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit. Az üzemeltető köteles megteremteni a belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt. Az üzemeltető a terv készítésébe bevonja a veszélyes üzem dolgozóit, véleményüket a terv készítésénél figyelembe veszi. Évente szükséges az üzemeltető részéről gyakorlatokat lefolytatni a tervben megjelölt részeken, háromévente pedig a teljes szervezet egészén. A hatóság vizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések összhangban vannak-e a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzésben foglaltakkal.
A belső védelem elsősorban a munkavállalók életének és egészségének megóvásával foglalkozik, míg a külső védelem a lakosság és a környezeti elemek védelmével. A kettő között léteznek átfedések és kapcsolatok, a külső védelmi tervek a belső védelmi tervben rögzítetteken alapulnak. A belső irányítási rendszer az alapja annak, hogy a külső határok megelőzhetőek legyenek.
A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzembiztonsági jelentésében vagy a hatóság döntése alapján a biztonsági elemzésében vagy a súlyos káresemény elhárítási tervben bemutatott veszélyeztető hatások elleni védekezés érdekében a veszélyeztetett településeken külső védelmi tervet kell készíteni a biztonsági dokumentáció elfogadását követő 6 hónapon belül.
A külső védelmi terveket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közreműködésével készíti el. A külső védelmi terv elkészítésében a mentőszolgálat, a rendőrség, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség és az üzemeltető részt vesz és véleményt nyilvánít. A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében a külső védelmi terv elkészültétől számított 21 napon belül a polgármester hirdetményt tesz közzé, így a katasztrófavédelmi hatóságnak az észrevételek függvényében lehetősége van átdolgozni a külső védelmi tervet.
A külső védelmi tervet legalább háromévente vagy az új, vagy a módosított biztonsági jelentés, biztonsági elemzés vagy súlyos káresemény elhárítási terv hatóság által történő elfogadását követően felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell.
Nagyon fontos kiemelni, hogy a külső védelmi tervben meghatározott feladatok felelőse az állam, ezeknek a végrehajtásának a feltételeit az állam biztosítja. Ez nem azt jelenti, hogy a költségeket részben vagy egészben ne a veszélyes létesítmény fedezné.
Súlyos Káresemény Elhárítási Terv:
A küszöbérték alatti üzemek és a kiemelten kezelendő létesítmények esetében akkor kell Súlyos Káresemény Elhárítási Tervet (SKET) készíteni, ha az üzem vagy létesítmény bizonyos kategóriákba esik, bizonyok kritériumoknak megfelel. Ezeket a kritériumokat, feltételeket nem mutatom be, ezek megtalálhatóak a Rendeltben.
A SKET-ben az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit, bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló súlyos balesetek hatásai érinthetnek. Az értékelés során valamennyi veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény legnagyobb veszélyeztető hatást okozó eseményét kell bemutatni, illetve térképen kell ábrázolni a veszélyeztetett területeket.
A SKET-ben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és részletes elemzése alapján az üzemeltető:
- meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit, módját és károsító hatásait;
- a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését, a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit;
- bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét, meghatározza a védekezéssel kapcsolatos feladatokat, megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket.
A SKET-ben a biztonsági jelentéssel és a biztonsági elemzéssel ellentétben azt vizsgáljuk, hogy a szcenáriók során a károsító hatások meddig terjednek, okozhatnak-e az üzem környezetében halálos hatásokat (következmény-elemzés).
Az üzemeltető biztosítja, hogy a veszélyhelyzeti feladatok álljanak arányban a feltárt veszélyeztetéssel, a meghatározott szervezetek, erők és eszközök legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, a következmények csökkentésére. Az üzemeltető megteremti a feladatok ellátásához szükséges feltételeket, létrehozza a védekezés szükséges infrastruktúráját.
A SKET tartalmi és formai követelményeit a Rendelet 5. melléklete határozza meg.
Összegzés:
Bemutattam a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetséges okait, hatásait és következményeit, pár súlyos ipari katasztrófát. A jogszabályi háttérre vonatkozó legfontosabb törvényeket és rendeleteket ismertettem, valamint bemutattam a megelőzési és felkészülési intézkedések dokumentumait. A tartalmai és formai követelményekről a rendelet pontos meghatározásokat ad, ezért ezeket részletesen nem ismertettem.
A legfontosabb megállapítások a feldolgozott anyagrésszel kapcsolatban az alábbiak:
A megelőzési intézkedések eredményessége elsősorban az üzemeltetői kötelezettségek végrehajtásának minőségétől, valamint az iparbiztonsági hatósági jogalkalmazás hatékonyságától függ.
A biztonsági dokumentációkat az üzemeltető készíti (kivéve KVT), ezekben a dokumentumokban kell bizonyítania azt, hogy az általa folytatott veszélyes tevékenység kockázatai nem érik el a jogszabályban meghatározott kritérium értékét, illetve minden, a jogszabályban rögzített tőle elvárhatót meg kell tennie a súlyos balesetek elkerülése érdekében.
Hivatkozások
[1] Forrás: http://m.ludita.uni-nke.hu/repozitorium/bitstream/handle/11410/8474/kezikonyv_vesz_uzem.pdf?sequence=1&isAllowed=y
[2] Dr. Katai-Urban Lajos,Dr. Vass Gyula: KÉZIKÖNYV a veszélyes üzemek biztonságszervezésével kap-csolatos alapfeladatok teljesítéséhez. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, ISBN 978-615-5491-73-(online)
[3] Dr. Katai-Urban Lajos,Dr. Vass Gyula: KÉZIKÖNYV a veszélyes üzemek biztonságszervezésével kapcsolatos alapfeladatok teljesítéséhez. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, ISBN 978-615-5491-73-(online)
[4] Forrás: Loós Zoltán: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hazai szabályozási rendszere, és az ehhez kapcsolódó kockázatelemzési mérnöki módszerek. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2020. ISBN 978-615-81455-2-7
[5] Forrás: Kátai-Urbán Lajos: Súlyos ipari balesetek megelőzését és a felkészülést célzó jogintézmények egységes rendszerbe foglalása. Hadmérnök, IX. évfolyam 4. szám – 2014. december http://www.hadmernok.hu/144_10_katai_urbanl_1.pdf
[6] Loós Zoltán: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hazai szabályozási rendszere, és az ehhez kapcsolódó kockázatelemzési mérnöki módszerek. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2020. ISBN 978-615-81455-2-7
[7] Loós Zoltán: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hazai szabályozási rendszere, és az ehhez kapcsolódó kockázatelemzési mérnöki módszerek. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2020. ISBN 978-615-81455-2-7
[8] Loós Zoltán: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hazai szabályozási rendszere, és az ehhez kapcsolódó kockázatelemzési mérnöki módszerek. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2020. ISBN 978-615-81455-2-7
Borítókép: https://imsys.hu/iparbiztonsag/